A NEM elvált ember szeretője

"A férfiak a hűtlenséget nagyvonalúan kezelik, úgy vannak vele, hogy az alkalmi szex mozgatója és lényege csupán a nemi vágy, nincs köze az érzelmekhez, vagyis nem veszélyezteti a házasságot. Csupán testi kötődés a drága és élvezetes sporthoz, a szexhez. A hűtlenkedő családos férfiak ráadásul tudományosan is megmagyarázzák, miért jobb alkalomadtán belemenni a laza, kötetlen viszonyba, mint mondjuk elmerülni az internetes pornó világában, hiszen az érzelmi elidegenülés és a virtuális viszonyok sokkal, de sokkal ártalmasabbak a kapcsolatra nézve, mint a tényleges hűtlenkedés."

Sok oka lehet, hogy "más", "házas - különél", "házas" és egyéb függőségi (v)iszonyban létezőként beregisztrál egy társkereső oldalra valaki. (Mindkét nemre igaznak érzem a mondandóm ezért nem különböztetem meg ebben a vonatkozásban a férfiakat és nőket.)

Teszem hozzá nem ítélem el, gondolom mindenkinél oka van, hogy keresgél a másik, meglévő mellett, mellé.
Az már más kérdés, ha valami nem működik, akkor miért nem tesz tevőlegesen ellene, helyette pótcselekvésként inkább a horgászattal próbálkozik, hátha az RV -n lévők magánya már odáig fajul, hogy köztes megoldással is beéri valaki.

Sokszor olvasni arról a kérdésről, hogy társas magányt, vagy az egyedül létet nehezebb -e megélni, a magam szerény véleménye szerint a társas magány ellen lehetne tenni - igaz, ahhoz a másik fél is kellene, de ha nem hajlandó erre, akkor részemről alkalmazandó szabály, hogy akkor nem konzerválni kell azt az állapotot, hanem kilépni belőle. Ami megint csak nem egyszerű, mert akkor befigyelhet az egyedül lét opció - ami meg lássuk be azért nem éppen trópusi nyaralás....

Azt is értem én, hogy a mai világban a kötöttségek, és legfőképp az anyagiak komoly gátját képezik annak, hogy a meglévő függőségtől szabaduljon az, aki valamiért nem érzi jól magát ott ahol van, de indok lehet a gyerekek, a velük való kapcsolat alakulása miatti félelem, nem beszélve arról, amikor a gyerek eszköze a másik röghöz kötésének.

Lehet, hogy a látszat egy normális családi idill, de ezek a gyerekek milyen mintát visznek magukkal? Ami kívülről díszes csomagolás, de belülről rothad, annak szagát a bent lévők mind érzik, nem csak akik a romlás okozói.

Szóval valahogy eljut odáig a helyzet, hogy ami hibádzik azt máshonnan pótolja valaki, olyan társaságát és közelségét keresi, aki nem érzi a benti szagokat, mert de jó is azt néha elfelejteni, ha valami bűzlik.

Azok, akik a kötelékektől függetlenül keresik párjukat meg értetlenül lesik, hogy mit is szeretne az, aki mindenféle ürügyet és kifogást talál arra, hogy mi az, ami a röghöz köti.

Jó esetben elmondja a korlátokat, rossz esetben magában tartja így csak marad a találgatás, mit is szeretne elérni a nem függetlenként csábító.

Ennek mentén 2 út járható: az egyik, hogy valamilyen keretek között, de a másikra odafigyelve, értékelve a pótlékot adó emberi lényét és igényeit, létrejön egy újabb látszat. Játszmákkal és taktikákkal, praktikákkal, kis táblácskákkal, amik bármikor felemelhetők, mondván én az elején megmondtam, hogy.... - és a mondatot fejezze be mindenki saját vérmérséklete, netán tapasztalata szerint.

A másik út, hogy még ennyi sem adatik meg, annak, aki a nem elvált ember szeretőjévé válik, hanem pusztán annyi a felé vetített igény, hogy amikor a másiknak éppen kedve szottyan fogadókészség legyen a közeledésre. Közös program kizárt, jó reggelt és jó éjt meg végképp, hiszen az már valamiféle kötődés vagy függőség, vagy nem is tudom mi.

A második variációt mondjuk nők részéről nehezen tudom elképzelni, az első variációval találkoztam már úgy nem egy esetben, hogy a nő volt, aki nem tudott, nem akart kilépni abból, amiben élt, mégis kereste azt, ami változást hozhat.

Az az igazság bármelyik is legyen azzal a tudattal létezni, hogy annak az örömenergiának a gyümölcsét más arassa le, mint akitől beszerezhető igencsak nagy alázatot követel meg, attól, aki a szerető szerepére vállalkozik.

Azt pedig inkább nem minősítem, ha aki nem elváltként partnert keres, annyira tartja csak a másikat, hogy amikor kedve tartja az rendelkezésre álljon.

Nem elvált ember szeretőjének lenni vagy elvált ember szeretőjének lenni oly mindegy abból a szempontból, hogy mindkettő alkalmazkodást igényel, abból a szempontból viszont nem mindegy, hogy a nem elvált által teremtett szitukban a haverok és egyéb időtöltés mellett a függőség démonaival is meg kell küzdeni.

 "Oltsd el a régi tüzet, mielőtt újat gyújtasz!"