"Néha az ember azt hiszi, hogy jön majd valaki,
aki magával hoz egy másik világot. Aztán rájössz, hogy ő is ezen a
Földön él. Pedig pont ez a lényeg. Hogy jöjjön valaki, aki ezen a Földön
él, és hozzon el egy világot. De nem egy másikat, hanem ezt. A miénket.
Csak kicsit másképp. Jöjjön valaki, akivel máshogy látod a világot.
Akivel máshogy éled meg a mindennapokat. Akivel szebbek lesznek az álmos
reggelek. És még szebbek az éjszakák. Akivel a percek óráknak tűnnek,
az órák pedig perceknek. Aki ott tud hagyni a szívedben valamit, ami
akkor is segít szebbé alakítani a valóságot, ha ő nincs melletted..."
Mindenki a saját világát tudja csak elhozni, de a szerelemben, a lelki társas kapcsolatban épp az a legszebb, ha a Te és az Én addig külön világa egybeesik. Onnantól érezhetjük azt, hogy hiába nincs a másik, naptár kell ahhoz, hogy valósan érzékeld, mióta is nincs melletted fizikai valójában, mert amúgy ott legbelül ott van és a napok-hetek perceknek-óráknak tűnnek, mintha el se ment volna.
VálaszTörlésHm... :-))) - nekem pontosan erről szól ez az idézet, amit idehoztam. Naptár azért nem kellene... -de... az időérzék elvesztése nem egy rossz állapot :-)))
Törlés